2012. szeptember 16., vasárnap

NOBLE LADY BOUND VASE

Masaru Konuma, 1977 Japán



~~~



Masaru Konuma életműve, és egyben a komplett japán „pinku eiga” stílusú mozi, azon belül a Nikkatsu „roman-porno” egyik csúcsának tartott WIFE TO BE SACRIFICED (1973) másodszori - és a korongon lévő Hideo Nakata celebrálta dokumentumfilm - megtekintése után érdekelni kezdett a mester további munkássága. Több DVD kezem ügyébe került Konuma idáig létező kb. 47 darab műve közül, és úgy tűnt, hogy a hetvenes években „tette le” a számomra legszimpatikusabb alkotásokat. Ezek a filmek a veszett módon notórius, és a nem túl barátságos képű, kötözős SM-kultusz éljenzése ellenére, valódi, pozitív mozis értékekkel is bírnak. Így találtam rá a „NEMES HÖLGY… VÁZA” címűre, ami minden szempontból hasonlít az említett WIFE…-ra, értelmes történettel, igényes képi és zenei formákkal rendelkezik, szellemiségében pedig az elborult 1 óra 10 perces pszichózis újabb dekadens díszpéldánya.





1928-ban, japán gyönyörű hegyvidéki területén játszódik a film, parasztnagyúr (Kasai) megvásárolja feleségnek egy tönkrement nemesi család szépséges lányát, név szerint Namijit (Naomi Tani, a Nikkatsu cég kedvelt színésznője). Az akkori szabályok szerint ezzel a „szituációval” tulajdonosként, úgy él vissza, ahogy akar. Az előkelő származású hölgy, mint „váza” áll rendelkezésre, a férj alsóbbrendű kasztjából eredő (?) primitív lelkületét bizarr, szadista fantáziákban éli ki, a nőnek kedvességet még véletlenül sem színlel, mivel nézete szerint „csak” egy pénzért megvett tárgyról van szó. Ezek a fantáziák természetesen egy művészfilm keretein belül realizálódnak, formailag elhatárolhatóan a vulgáris BDSM világától. 





A csodás fekvésű Kasai-birtok rabja, Namiji levelet kap egykori orvos szerelmétől (Dr. Yoshino), ami férje kezébe kerül. A hölgy egyetlen bizalmasa Shinkichi, a fiatal szolgalegény futár, szintén a „bünti” csúcsain végzi a levél kézbesítése miatt. Ketrecbe kerülnek, gitár/szájharmonika melankolikus aláfestése a „talpalávaló”, az elveszett léthelyzet egy megoldása a csak szökés lehet. A végtelenített járatú tortúra, melyben egy gonosz „majom-esküvő” játék is szerepel, Shinkichi szabadulásával, és a lány kiszabadításával fejeződik be, drámai hangulat, zuhog az eső, vicsorog mindenki… És mi lesz a slusszpoén? Nem nehéz kitalálni: a lány visszamegy az óta elbúsult kínzójához, mert rákapott a nedves kötélre, haha! 










~~~

Ismeretlen festő: Baromfiudvar
 ~~~

Nincsenek megjegyzések: